Szeretettel köszöntelek a Mukli Ágnes versei közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mukli Ágnes versei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mukli Ágnes versei közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mukli Ágnes versei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mukli Ágnes versei közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mukli Ágnes versei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mukli Ágnes versei közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mukli Ágnes versei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
Íratlan szabály...
Elköszön a fáktól, lehull a levél,
ami vágy volt, ma búcsúzik, bezárul,
széttaposott héjak, barna gesztenyék
illatát hordja a szél a tanyákról.
Lerakja minden, a fű, fa is terhét,
zárul a szenvedély, nyugszik, elpihen,
vízen tükröződik a szürke ég,
hallatja neszeit a csend, mindenen.
Elhallgat a lét, nyugovóra tér,
kopog az eső, virrasztó sejtelem,
hosszabbodik, hogy többet álmodj, az éj,
hogy béke nyújtózzék végig lelkeden.
Ökörnyál leng, mint pillekönnyű fátyol,
a földön roncs ágak hevernek szanaszét,
és nincs vége még, hull egyre a fákról
az elnyűtt életek álma szerteszét.
Egykedvű élet borul a világra,
a hajnal is fenn kimérten lépeget,
ráül a lélekre, a kertre, házra,
a fanyar illattal megtelt esti csend.
A hunyó lángnak nincs többé varázsa,
a varázs, csak élő titkok mestere,
ami betelt, azt már semmi se várja,
búcsúztatja csendes, elhaló zene.
Aminek vége, nincsen maradása,
betakarja a múlandóság fátyla,
majd a magja hoz gyümölcsöt a nyárra,
ez a földi lét íratlan szabálya.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!