Szeretettel köszöntelek a Mukli Ágnes versei közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mukli Ágnes versei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mukli Ágnes versei közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mukli Ágnes versei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mukli Ágnes versei közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mukli Ágnes versei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mukli Ágnes versei közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mukli Ágnes versei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
Abdai emlékhely
Abdai emlékhely (A 200. versem Németh Endre írónak ajánlom)
Talán az eső tisztára mossa A vérrel mocskolt földet, A virágzó akácok alatt. Talán a föld megbocsát, Ha testét egy hatalmas kő nyomja, - a nehéz súly a gyilkos bűnt feloldja. Mert magyar ölt magyart! Itt fedte sírját alig, A kihantolt holtak csontjait, Mit egy novemberi délután Egymásra hányt egy hitvány altiszt és két keretlegény vagy egy halálra ítélt? – az utolsó kivégzett. A holtak nevét márványtábla Őrzi az emlékhelyen. 15 ismert név, és 7 örökre névtelen… Radnóti Miklós arca egy bronzba öntött vádirat, szobor egy arctalan világból. Árva volt ő, és idegen. Zsidónak mondták, Fiatal férfitestét és lelkét Végítélet nélkül rabolták. A töltés melletti fűzfák A földig hajolnak. Meglebbenti lombjukat a szél, Ha vihar tépi, vagy villám sújtja ágát Az ember mégis mindig szebbet, jobbat remél.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!