Szeretettel köszöntelek a Mukli Ágnes versei közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mukli Ágnes versei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mukli Ágnes versei közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mukli Ágnes versei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mukli Ágnes versei közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mukli Ágnes versei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mukli Ágnes versei közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mukli Ágnes versei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
|
Kell….
Könnymarta vágy kering a hold erdejében
csupasz karomra fémszálként karcol sebet.
Hitványul odvába ránt, hogy fájjon,
hogy elbénítson, hogy megalázzon.
Kérő szavamra is gúnykacajjal felel
csak semmit, semmit a légüres tér
fénymázas közönyének.
Ha a mennyezetről lecsüng a ragacsos máz,
ha éjjel álom-maszkbanban is hozzád beszélek,
ha az éjlila álmok mindig visszatérnek,
könnyet marnak az életemből
ha a csikorgó faggyal ébredek,
mit eddig éltem, érted vagy ellened.
Csak volt – már nincs domb a rét mögött,
csak az üresség, mi kongva magához kötöz.
Fájdalommal hasít belém a KELL!
- hogy létezzem.
A mellkasomig ér a szorítás, hogy érezzem,
a pokol nótái szólnak bűvös áhítattal.
Vinnyogó parafrázisokkal csillapítanak,
Hogy a távolodó áramlatok hozzád,
s tőled füstködként elsodorjanak.
Keselyű - harc ez a lábadozó szélben,
hogy vágyam célba érjen – nem engeded.
Nekem a csend kell, hogy megérjen
bennem a gondolat.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!